Fejlesztés, terápia

Fejlesztések, terápiák

– Alapozó mozgásfejlesztés
– Diszlexia, diszgráfia terápia
– Diszkalkulia terápia
– Részképességek komplex fejlesztése
– Iskola-előkészítő
– Tanulástechnikai tréning
– Látássérült gyerekek fejlesztése
– Tanulásban akadályozott, SNI-s gyerekek fejlesztése
– Tanulási gyengeség korrigálása
– Magántanulók felkészítése


Alapozó mozgásfejlesztés

Az alapozó terápia egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia. Ezzel a mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatni lehet az emberi agyban a beszéd, olvasás és az írás működéséért) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítem fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) ezzel téve komplex, teljes idegrendszeri fejlesztő mechanizmussá. A terápia és a fejlesztés is 5-16 éves kor között a leghatásosabb.
A következő problémák kezelésére használható:

  • Megkésett és/vagy hibás, akadályozott beszédfejlődés esetén (diszfáziák)
  • Kiejtési hibákkal, pöszeséggel küzdő gyermekeknél
  • Diszlexiánál, alaki diszgráfiánál (olvasás és/vagy írásgyengeségnél)
  • Olyan organikus eredetű túlmozgásos (hypermotil), figyelemzavaros gyermekeknél, akiknél a szülés körül oxigénhiányos károsodás keletkezett
  • Fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál
  • Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél
  • Minden olyan gyermeknél, aki (bármilyen okból) mozgásügyetlenségben szenved.

Az alapozó mozgásfejlesztés működhet terápiás foglalkozás keretében illetve fejlesztésként. Én jelenleg fejlesztéseket tartok, melyek gyakorisága heti legalább 2×45 perc. A foglalkozások kiscsoportokban (4-5 fő, max. 8) folynak. A fejlesztés alapja a rendszeresség, ezért csak órarendszerűen, előre egyeztetett időpontban működhet.

Diszlexia, diszgráfia terápia

A diszlexia, diszgráfia manapság szinte „népbetegségnek” számít, igaz ebbe nagymértékben belejátszik, hogy nagyon nehéz, és még szakmai körökben is vitatott a problémakör pontos definíciója és osztályozása. Előfordulási gyakoriságukat 3 és 10% közöttiként említi az irodalom. Meixner Ildikó a diszlexiát elsősorban abban a különbségben tartja megragadhatónak, amely fennáll:

  • a gyermek adottságai alapján elvárható olvasási szint;
  • a gyermek tanítása alapján elvárható olvasási szint;
  • az olvasás gyakorlására fordított idő alapján elvárható olvasási szint

és a gyermek tényleges olvasási szintje között. A pedagógia általánosan elfogadott definíciója szerint a diszlexia az iskolai teljesítmény és az intellektuális képességek szignifikáns eltérése, amelynek hátterében súlyos olvasási zavar húzódik meg.

Milyen tünetek utalhatnak diszlexiára illetve diszlexia veszélyeztetettségre?

  • olvasás különböző hibái (betűkihagyások, betűtévesztések, szótagkihagyások stb)
  • lassú olvasási tempó
  • a szövegértés zavara
  • beszédben megnyilvánuló zavarok (pöszeség, gyenge szókincs, nehezen tanul a gyermek új szavakat, szegényes mondatalkotás)
  • szövegemlékezet zavara
  • fejletlen ritmusérzék
  • kialakulatlan dominancia
  • kialakulatlan testséma, testrészek megnevezése nehézkes
  • ügyetlen finommotorika
  • rossz tájékozódás térben és időben
  • magatartásbeli problémák (agresszivitás, iskolai munka megtagadás)
  • szomatikus tünetek (evés-alvás zavarok, dadogás, rosszullétek)

A terápia megkezdése előtt konzultálok a szülőkkel a tünetekről, majd részletesen feltérképezem a gyermekek olvasáshoz, íráshoz szükséges képességeit, hogy megtaláljam, mire lehet építeni. Ezt követően egyéni szükségletekhez igazodó tervek mentén haladva, a beszédészlelés, beszédértés, hanganalizálás, vizuális, akusztikus differenciálás, szerialitás, emlékezet és az olvasáshoz, íráshoz szükséges egyéb területeket összehangolva fejlesztem.

A diszgráfia is neurológiai eltérésen alapuló specifikus tanulási zavar, amely gyakran társul egyéb tanulási zavarokkal. Két fő típusa van, a hibák fajtái alapján: alaki diszgráfia (az íráskép problémája, a betűk nem felismerhetőek, a tempó lassú stb.), tartalmi diszgráfia (ez a helyesírás, nyelvi kifejezés problémája, sokszor a diszlexia írásbeli megmutatkozása). A gyermek problémájához igazodva a diszlexia vagy más terápia mellett, sokszor általános mozgásfejlesztéssel összekötve segítek a gyermeknek, hogy írása olvashatóvá, s nyelvileg is minél helyesebbé váljon.

Diszkalkulia terápia

”A diszkalkulia is részképességzavar, valószínűleg finom idegrendszeri sérülés következményeként fellépő agyi diszfunkció, melynek következtében sérül az érzékelés-észlelés folyamatai is.” (Dr. Juhász Ágnes- Dr. Dékány Judit)

E terápiákon mindazon gyermekekkel foglalkozom, akinek gondjai vannak a „számok világában”, nehezen haladnak előre, elakadnak a matematika tananyagban, akár rendelkeznek szakértői diagnózissal, akár „csak” érzékelik a problémákat e területen. Mivel szinte mindig más érzékelési-észlelési, nyelvi vagy egyéb terület problémájával is összefügg a számolás zavara, fontos a konzultációkon illetve a vizsgálatokon ezeknek a felmérése, a gyermek sajátos gondolkodásának megismerése, és ehhez adaptálni a fejlesztő foglalkozásokat. Általános, minden estre kiterjedő fejlesztési tervet kidolgozni nem lehet, hisz nagyban befolyásolja a gyermek fejlettségi szintje, az elmaradás mértéke, a motiválhatóság. Fontos terápiás teendők: a matematika iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, mennyiségek érzékeltetése, érzékletes tanítás, cselekedtetés, hiányos készségek fejlesztése, gondolkodni tanítás, helye számolási technika kialakítása, az osztályfoknak megfelelő feladatok beépítése a terápiába.

Részképességek komplex fejlesztése

Az eredményes tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes fejlesztést modern, korszerű képességfejlesztő játékok és feladatok segítik.

Fejleszthető részképességek:

  • emlékezet
  • figyelem
  • lényegkiemelés
  • analógiás gondolkodás
  • rész-egész észlelése
  • gestalt látás
  • alak-háttér elkülönülése
  • analízis-szintézis
  • szerialitás
  • logika
  • fantázia
  • szociabilitás

Iskola-előkészítő

Az iskola-előkészítő foglalkozásokra nagycsoprtos (5-6 éves) óvodásokat várok. Ahhoz, hogy gyermeke az iskolai akadályokat nehézség nélkül vegye, és öröm legyen számára a tanulás, fontos, hogy ehhez szükséges részképességei megfelelően fejlettek legyenek.
Az egyéni illetve kiscsoportos foglalkozásokon az emlékezet, figyelem, testséma, testtudat, mozgás, beszéd-, és feladatértés, nyelvi kifejezés, térbeli-időbeli gondolkodás, sorrendiség, számolás, fantázia, szociabilitás, önállóság fejlesztése kerül előtérbe.

Tanulástechnikai tréning

A tanulásban való elmaradásnak néha egész egyszerűen az az oka, hogy a gyermekek nem tanulnak meg TANULNI! Azaz megszervezni az otthoni, felügyelet nélküli, önálló munkavégzést; melyben nekik kell megállapítani a tanulandó anyagok sorrendjét, nehézségét, fontosságát, és gyakorlatilag az összes képességüket folyamatosan, összehangoltan működtetni.
Ebben segít ez a 10 alkalmas képzés, melyben hasonló életkorú társakkal együtt, a problémákat közösen átbeszélve, új módszereket tanulva és kipróbálva alakíthatják ki a gyerekek saját tanulási technikájukat.

Látássérült gyerekek fejlesztése

Látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusként segíteni tudok Önnek, hogy megértse látássérült gyermeke speciális jelzéseit, igényeit, problémáit. Közösen fejleszteni tudjuk az amúgy lassabban fejlődő szenzoros érzékelést-észlelést, finom-, és grafomotorikát, beszédértést, nagymozgást, önellátást. Fő cél a terápia során a különböző képességterületek egymással összehangolt fejlesztése, a látássérülésből fakadó hátrányok csökkentése, a környezeti adaptáció megvalósítása. Iskolás gyermekeknél a speciális olvasás-írás (braille rendszer) előkészítése, tanulása, iskolai integráció kísérése, a családdal és a pedagógussal közös munka kialakítása, támogatás a tantárgyi tartalmak érzékletes tanulásához.
Felnőtt korban látássérültté vált embereknek segíteni tudok a braille rendszer megtanulásában, a látásnevelésben, környezetük balesetmentes, adaptált kialakításában, illetve szakmai kapcsolataim révén a foglalkoztatási rehabilitáció, eszközös megsegítés, tájékozódás és közlekedésnevelés területén jártas szakemberekhez tudom irányítani őket.

Tanulásban akadályozott, SNI-s gyerekek fejlesztése

Gyógypedagógusként várom, a szakértői papírral már rendelkező sajátos nevelés igényű (SNI-s), tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos, pervazív fejlődéi zavarral, hiperaktivitással, figyelemzavarral stb. diagnosztizált gyermekeket is. Az ő egyéni mozgásos, finommotorikai, gondolkodási, tanulási képességbeli profiljuk alapján alakítom ki a fejlesztés irányát és lépéseit.

Tanulási gyengeség korrigálása

Elhúzódó betegség? Lemaradás a tananyagban? Családi/iskolai stb. problémák?

Ez a szolgáltatás tulajdonképpen a hétköznapi értelemben használt „korrepetálás” megfelelője. Az elmúlt évek során szerzett tapasztalataim szerint nagyon ritka, hogy egy gyermeknél csupán ideiglenesen áll fenn valamilyen tanulási probléma, illetve átmenetileg gyengébb a teljesítménye. Ennek oka is leginkább kifáradás, betegség, pszichés leterheltség szokott lenni. A többi esetben általában valamilyen részképesség zavar, gondolkodási probléma, lelki trauma, oktatási-módszertani hiányosság stb. áll a háttérben. Így a korrepetálást leginkább azoknak ajánlom, akik huzamosabb ideje járnak terápiára (például alsó tagozatban kezdték, most felsősök) és elengedhetetlen a képességfejlesztés mellett vagy után a mélyebb tantárgyi megsegítés is. A szolgáltatás előnye, hogy nem kell új embert megszoknia, új tanítási stílushoz idomulni a gyermeknek, ha hozzám jár. További előny, hogy adott esetben én ismerem a sajátos igényeit, illetve képességbeli elmaradását, fejlődését, átlagos pszichomotoros tempóját is.

Magántanulók felkészítése

Főként délelőttönként – a normál iskolai órákhoz hasonlóan – 45 perces, vagy igény szerint rögzített óraszámban és keretek között vállalom az alsós-felsős magántanulók felkészítését egyes tantárgyakból.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.